2020. április 12., vasárnap

Érettségi 2020 – a szerdai kormánydöntés elé


Nagyon nem szeretnék most a kormány helyében lenni – a jelen helyzetben jó döntést lehetetlen hozni, választani csak rossz és még rosszabb között lehet, de a lehetséges sok rossz döntés közül ki kell(ene) választani a legkevésbé rosszat, és minél előbb.

Teljes érettségit nyilván lehetetlen megtartani, ezért három lehetőség adott:

  • érettségi jegyek a középiskolás osztályzatok alapján;
  • csak írásbeli vizsga, illetve
  • csak szóbeli vizsga.

Magam 38 éve tanítok, 36 éve érettségiztetek is. Nem számoltam össze, de szerintem több mint 50 közép- és emelt szintű érettségi vizsgán vettem részt, ebből több mint tízen elnökként (nappalisoknál, estiseknél és levelezőknél is) és legalább harmincon igazgatóként vagy megbízottjaként, illetve vizsgáztató tanárként. Így bőven volt alkalmam belelátni saját kollégáim szóbeliztetésébe (és vezetőként négyéves munkájába, követelményeibe, osztályozási szokásaiba), illetve más iskolák gyakorlatába. Többször voltam emelt szintű vizsgabizottság elnöke és tagja is, ami még szélesebb tájékozódási lehetőséget nyújtott (a másik két tag által adott pontok összehasonlítása a sajátommal, más tanárok kérdezési kultúrája, hozzáállása a vizsgázókhoz).

Fentiek alapján úgy vélem, a következőkben leírtak jól fedik a valóságot – kérem, kollégáim is őszintén nézzenek magukba!

  • A középiskolás osztályzatok – mivel nem országos sztenderd alapján születnek – jelentősen eltérnek nem csak az egyes iskolák között (neveket nem akarok írni), de (sajnos) egy intézményen belül is – tehát teljesen szubjektívnek tekinthetők. Ebben a véleményemben csak megerősített az a néhány szóbeli felvételi vizsga, amelyen a Dunaújvárosi Főiskolán vettem részt – komolyan sokáig furdalt a lelkiismeret, hogy én hármas-négyest adtam a gyerekeimnek, miközben a város más középiskoláiból, sokkal kevesebb tudással ötössel jöttek felvételizni.  Ráadásul Angliától vagy Romániától eltérően mi ötfokozatú (valójában négy!) skálát használunk, amely sokkal szűkebb a jelenleg szükségesnél.
  • Az írásbeli vizsga nagy előnye, hogy ugyanazt írja mindenki, és ugyanolyan kulcs szerint is javítjuk, továbbá igyekszik átfogni a teljes középiskolás anyagot. Emiatt tekintjük ezt objektívnek, nem véletlen, hogy az írásbeli-szóbeli arány a 90-60 és a 115-35 között alakul, tárgyaktól függően. Tegyük hozzá azonban azt is, hogy például matematikából jóval több a 25-26 pontos dolgozat, mint a 23-24 pontos, vagy a 60-61 pontos az 58-59 pontosnál. Ez az Oktatási Hivatal adataiból pontosan kiderül. Tehát még ide is igyekszünk maximális jóindulatot becsempészni...
  • A szóbeli vizsga első nagy hátránya nálam az, hogy egyetlen témát ölel csak fel, így nem ad valós képet a vizsgázó tudásáról, már csak azért sem, mert nincs olyan tételsor, amelynek minden tételét egyformán tudnánk. Több mint 150 saját letett vizsga után nyugodtan ki merem jelenti, hogy a szóbeli vizsga eredménye 40% tudás, 40% szerencse és 20% a vizsgáztató kedve, hangulata, hozzáállása. Ugye, kedves kollégák, ti is úgy készültök a szóbelire, hogy fel van írva a vizsgázó írásbelin elért pontszáma, és kiszámoljátok, hogy a sikeres vizsgához hány pontot kell szereznie a szóbelin (a ketteshez vagy a jeleshez, mindegy)? És igyekeztek is ezt a pontszámot megadni? Kétségtelen, ez különösen az esti és levelező képzésben résztvevőknek nagy előny, de a gyengébb nappalisokat is így segítjük, ha már engedtük nekik befejezni a középiskola négy évét.

Végül még egy – nem kevésbé fontos – szempontról: a felsőoktatási felvételiről. Nem hozhatjuk abba a helyzetbe most végzős felvételiző diákjainkat (körülbelül 50 ezer főről van szó!), hogy az egyetemek ne tudjanak objektíven rangsorolni köztük, és ne azok kerüljenek be, akik azt a leginkább megérdemlik – de legalább törekedni kellene ennek megvalósítására.

Olvasva a kollégák különböző fórumokon kifejtett véleményét, ismerve a diákok online petíciójának tartalmát én a következő utat látnám célravezetőnek:

  • Csak írásbeli vizsgákat tartsunk a nyilván már elkészült feladatlapok felhasználásával, ennek százaléka adná a vizsgaszázalékot – de nem íratnám meg mindenkivel minden dolgozatát, csak azokat, amelyek az egyetemi felvételijükhöz szükségesek. Tehát ha valaki például a BME-re jelentkezik mérnökinformatikusnak, és a (közép) matematikát és az (emelt) informatikát választotta felvételi tárgynak, akkor ezt a kettőt, a többi három tárgyból a középiskolai eredményei (mind a négy év) átlagát kapná, azt a megfelelő módon százalékra átszámítva és abból érdemjegyet képezve. A reális összehasonlíthatóság végett a felvételihez mindenképpen megkövetelném az írásbeli vizsga tényleges letételét (és az azon elért jegy és százalék beírását az érettségi bizonyítványba), akkor is, ha a hozott pontok (a középiskolás jegyek és az érettségi százaléka) duplázásával szeretne bejutni a felsőoktatásba. A diákok petíciójával ellentétben én a 12.-es év végi jegyeket számítanám be a féléviek helyett, szerintem azok az online számonkérések miatt még jobbak is lesznek a félévi tájékoztatóban szereplőknél...
  • Ez természetesen hátrányos azokra nézve, akik általában szóban jobban teljesítenek, de ők eddig is hátrányban voltak, ha nem is ekkora mértékben – de valahogy dönteni kell. Megítélésem szerint ők vannak kevesebben, továbbá az iskolai számonkérések döntő része is írásban történt. A részképesség-zavarokkal küzdőknek eddig is könnyítések voltak beiktatva a vizsgájukba, ezeket most is meg kell adni nekik, és akiknek pedig teljes mentesítésük van az írásbeli alól, azokat kellene csak szóban vizsgáztatni, ha valamilyen csoda folytán ezt választották volna felvételi tárgynak...
  • Aki nem szeretne az idén felvételizni, az akár mind az öt tantárgy érdemjegyét a középiskolai eredményei alapján kaphatná. Erről a vizsgázóknak kellene nyilatkozniuk, ez időben még online is megoldható, akár a Krétán keresztül. Ez megoldaná azt a problémát, hogy az írásbelin várhatóan gyengébben szereplő vizsgázóknak (ideértve azon estis vagy levelezős diákokat is, akiknek csak a bizonyítvány megléte a fontos, például a jelenlegi munkájuk további ellátásához) ne kelljen a szóbeli javítási lehetőségre apellálniuk.
  • Az írásbelik idejét legalább egy héttel (vagy amennyi szükséges) el kell tolni, ennek nincs akadálya, lévén szóbeli vizsgák nem lesznek. Ennyi idő nyilván elég arra, hogy a vizsgákat ily módon meg lehessen szervezni (tantermek, felügyelő tanárok stb., ebbe az általános iskolák is bevonhatók).
  • Az előrehozott érettségik elhalasztásával egyetértek, de a szintemelőket és az ismétlőket megtartanám, lévén azokra valószínűleg a felvételi miatt van szüksége a jelentkezőknek.

Röviden ennyit, én ezt az utat látom a legkevésbé rossznak és a leginkább járhatónak.


2020 nagyszombatján

2019. május 29., szerda

Két választás Magyarországon


Először is elnézést Mikszáth Kálmántól a cím ellopásáért, de most (ismét) ez a helyzet... :-)
Az EP-választások eredménye elég egyértelmű volt – mind országos, mind helyi szinten.
Én most ez utóbbiról írnék.
Álljon itt egy kép a helyi eredményről:


Dunaújvárosban elég nyilvánvaló eredmény született: többen szeretnék a jelenlegi hatalmat eltüntetni, mint megőrizni.
A választás óta eltelt három napban sokaktól érdeklődtem, szavaztak-e, és ha igen, kikre. A válaszokból az rajzolódott ki előttem, hogy a Fidesz elleni protestszavazók a hozzájuk legközelebb álló vagy biztos bejutónak gondolt listára voksoltak. És utólag mindannyian úgy gondolják: jó helyre húzták be az ikszet.
Én is közéjük tartozom – a rengeteg okom közül most egyet sem írok, mert egyszerűen nincs jelentősége. A tavalyi képviselőválasztáson a jobbikosra szavaztam (mellette kampányoltam és nyertem!), most pedig több ismerősöm is mondta, hogy álmában sem gondolta, hogy valaha Gyurcsányra (a DK-ra) fog szavazni...
Helyben a Fidesz ősszel, az önkormányzati választások során legyőzhető, ha létre tud jönni egy széles összefogás. Erről néhány szót a következőkben.
Hátrányok:

  • Várhatóan csökken az állami támogatások összege, mintegy büntetésképpen. A magam részéről ezt el tudnám viselni...

Előnyök:

  • Tisztább helyi közélet – a szűkösebb források jobb felhasználása, a korrupció csökkentése mindannyiunk érdeke.
  • Legalább helyi szinten átláthatóbb, valóban közös érdeket jelentő, tisztességes fejlesztések megvalósítása.

És akkor ennek módjáról a legfontosabbak:

  • Az állampárttal szemben egyetlen erőnek kell fellépnie – ez lehet az MMM Dunaújvárosi Kossuth Kör vagy egy új egyesület, például a létrehozandó Élhető Dunaújvárosért Egyesület.
  • A létrehozók (belépők) köre: DK, Jobbik, Momentum, MSZP-Párbeszéd és minden változást óhajtó magánszemély.
  • Egyetlen polgármesterjelölt a fideszessel szemben.
  • A tíz egyéni választókörzetben szintén egyetlen jelöltet kell indítani, az egyéni nyerési valószínűség és a pártok erősorrendje alapján.
  • A listás képviselők személyéről a választás után is lehet dönteni, szintén a pártok megegyezése alapján (visszalépések stb.).

A pártok és magánszemélyek legfontosabb feladata a jövőben, hogy támogatóikkal, ismerőseikkel fogadtassák el a közös jelöltek személyét, és a fenti szempont szerinti lista támogatását.
Minderre időnk szinte alig – a holnapi kezdés is késő.
A magam hozzáállását is ettől teszem függővé:


2018. augusztus 5., vasárnap

C'est la vie

Ezt is megértük.
Lassan semmi nincs, amit olvashatnék/hallgathatnék/nézhetnék - várok a csodára.
Eszembe jutnak gyermek- és ifjúkorom emlékei, amikor rádiónkon még módomban volt az újvidéki és szabadkai adókat hallgatni (from Szkopál Béla), a Radio Luxembourgot - és ne felejtsük el a Szabad Európa Rádió adásait sem!
Előbbieket középhullámon, utóbbit rövidhullámon tudtam fogni. Az RH hullámhossz már sehol sem elérhető, és a SZER is megszűnt - talán újra kellene indítani, mint Romániában és Bulgáriában.
Annak idején elsősorban a zene miatt hallgattam ezen adókat, és a hírek voltak másodlagosak, ma ez pont fordítva lenne.
"Mindig új és mindig rendes, ez a kedves hatvanperces, Hangrázda" - a mai napig nem tudom elfelejteni ezt a konfot, ahogy a Futótűzét sem...
Itt hallottam először a Rolling Stones, a Led Zeppelin, a Deep Purple (és sok más, nálunk egyáltalán nem játszott együttes) számait, és persze fel is vettem azokat szalagos Tesla magnómon, hogy aztán a haverokkal együtt tomboljunk rájuk.
És persze Cseke László Tinédzserpartija is kihagyhatatlan volt...
Ma viszont már egészen más lett a helyzet: Népszabadság - Magyar Nemzet - Hírtv; csak néhány a bezárt médiák közül. A Népszavát sohasem olvastam, marad az Index és a HVG (ez utóbbinak kezdetektől előfizetője vagyok).
És most várom, hogy újrainduljon a SZER adása - Magyarországon is.
Bár bízom benne, hogy interneten is elérhető lesz, de arra is gondolok, hogy Ártunk és Ormányunk még képes lesz blokkolni ezt is.
De az RH-t nem fogja tudni - ahogy Kádáréknak sem sikerült!😋
Édesapámék annak idején kidobták régi rádiójukat, de nejem nagymamájától sikerült megmentenem vevőjüket. Igaz, egy darabig csak szobadísz volt (sokáig az igazgatóhelyettesi irodában), de egy barátom sok éve megjavította, és így ma is  MŰKÖDIK (RH-N IS) (az előbb próbáltam ki!)! 😊



Egy ideje otthon sokat beszélgetünk arról, hogyan tovább, milyen út áll előttünk, mit tehetünk. És nem én vagyok a pesszimista - sokkal inkább nejem az, aki nem tud/akar várni éveket. Pedig nincs más lehetőség előttünk. 😒
Megtanultam Édesapámtól, hogy ha nem tudsz tenni, akkor várni kell. Ő húsz évet bírt ki Horthy alatt, majdnem tízet Rákosi alatt, s több mint harmincat Kádár regnálása idején. De lett gyermeke (én), láthatta és simogathatta első unokáját - és talán boldogan halt meg.
Én ma abban bízom, hogy még megélem azt, hogy bukjon a jelenlegi rendszer - ha lehet, vér nélkül. Mert nagyon nem szeretném, ha ennek is úgy lenne vége, mint az első kettőnek. Féltem Magyarországot.
És mielőtt valaki azt hinné, kétségbe vagyok esve, üzenem:


2018. április 9., hétfő

Április 8-a után


„Úúúgy sajnállak benneteket, nekem jó napom van!” – írta Facebook-oldalamra egy kolléganőm (fideszes) férje ma hajnalban. Pedig ha tudná, hogy nekem is, annak ellenére, hogy „vesztettünk”!

Ugyanis lehet, hogy a Fidesznek országosan meglett a kétharmad, de mi, itt Dunaújvárosban, elértük a célunk – nálunk bukott az egyéni jelöltjük.

Mi, itt, megtettük, amit megkövetelt a haza – de leginkább a magunk lelkiismerete, így nyugodtan térhettünk aludni.

Felébredve úgy döntöttem, kicsit megvizsgálom, mi is történt a Fejér 4. számú körzetben.

Vettem a fáradságot, és (nem kis munkával!) összeszedtem az adatokat a www.valasztas.hu oldalról (98,75%-os feldolgozásnál, még hiányzik a Dunaújváros 021-es szavazókör eredménye, ide számítják majd be az átjelentkezetteket és a külképviseleteken szavazókat).
Ezt nem ecsetelném bővebben, legyen elég annyi, hogy az interneten lévő táblázatok számai előtt és után is van egy-egy szóköz – én meg nem vagyok programozó, hogy ezt olyan könnyen le tudjam szűrni… Meg amúgy is ma tanítottam a 11.-es matek fakosoknak a Csebisev-egyenlőtlenséget és a nagy számok törvényét valószínűség-számításból. :-)

Ízelítőnek néhány táblázat és grafikon képe (ennyivel segítek a pártoknak), az Excelt nem adom!

Először az egyéni eredmények részletesen:



Aztán a listás szavazatok:
 

De érdemes egy kicsit az adatok mögé is nézni. Kezdjük az „esélyes” egyéni jelöltekkel, településenként.




Aztán a listás szavazatok (az öt, a bejutási határt elért párt esetében), szintén településenként.






Van egy sanda gyanúm, hogy mely települések lesznek mostohagyerekek a következő években...
Nálunk a listás szavazatok %-ban (zárójelben az országos eredmény):

Fidesz: 41,08 (49,23),

Jobbik: 29,06 (19,47),

MSZP-P: 10,92 (12,34),

DK: 7,41 (5,58),

LMP: 5,91 (6,93).


És még érdekesebb az, hogy hogyan alakultak az egyéni szavazatok a listásokhoz képest (a megegyezés miatt itt összeadtam a DK és az MSZP-P szavazatait):
 
Párt
Lista
Egyéni
Egyéni – lista
Fidesz
18337
17914
–423
Jobbik
12969
19273
+6304
DK + MSZP-P
8182
4515
–3667
LMP
2636
1516
–1120


A számok magukért beszélnek, még a kis pártok szavazói is Pintér Tamást választhatták, míg a Fideszre szavazók közül sem mindenki jelölte meg dr. Galambos Dénest (a hiányzó körzetben összesen 324-en szavaztak).

Ennyit a taktikai szavazásról, az összefogásról, meg annak a hiányáról.
Az okok feltárása igen messzire vezetne, ebbe most nem is mennék bele, bár van véleményem (elég lesújtó, mindhárom oldal felé).
De ez legyen már az elemzők dolga.