2013. augusztus 5., hétfő

Déjà vu - a magyar foci ürügyén

Szünet van még - és hőség. Emiatt korán kelek (mert ébreszt Kasmír), aztán még a relatíve hűvösben sétálunk egy jó nagyot - én is élvezem, jó egy kicsit borzongani a benti 32 fok után a 25-ben...
Ma hazatérve felmentem a Facebookra, és az alábbi bejegyzésre lettem figyelmes:
Szégyenben – A végén már csak Orbán maradt

Itt csak egy részletet emelek ki belőle: "A miniszterelnök szerint töretlenül fejlődő magyar labdarúgás csúcsligájának mérkőzéseire a 2011/12-es évadban átlagosan 3645 néző volt kíváncsi. A most tavasszal zárult szezonban ez a szám 2728-ra csökkent. Értsd: az élvonalbeli magyar labdarúgás egy év alatt elvesztette az amúgy is sírnivalón kisszámú közönsége negyedét. Legkevesebben az Eger meccseire jártak: átlagosan 1269-en. Ehhez képest a Felcsút ünnepélyes debütálására ötszázan jöttek el. (A Puskás Akadémia minden nézőből kettőt látott, ezer főre becsülte a közönséget.)"
 A cikket olvasva két dolog jutott azonnal eszembe.

Az egyik egy másik írás volt a figyelo.hu-ról (A Barátok közt 150-szer népszerűbb a magyar focinál), amely - többek között - a foci és a színház nézőinek állami támogatását is összevetette, csak egyetlen megállapítása: "...tavaly durván 600 ezer jegyet értékesítettek a hazai csapatok, a teljes állami támogatás pedig meghaladta a 4 milliárdot, így egy belépőhöz mintegy 7000 forinttal járultak hozzá közpénzekből. A színházak esetében ez az összeg nagyjából 2000 forinttal kevesebb, pedig a szórakozás ezen fajtája némileg szélesebb kört érint."
Aranyos ez a némileg szélesebb kör megnevezés, hiszen a színházi nézők a KSH 2012-es jelentése szerint 4.735 ezren (azaz nyolcszor annyian...) voltak.
S miközben szégyenletes módon már egyetlen magyar csapat sem érdekelt az európai kupákban, a 21 napos (vesztes) hadjárat után rohamtempóban épülnek tovább az új stadionok tízmilliárdokból, Debrecenben, Szegeden, Pesten, Felcsúton (ahol minden lakosra két ülőhely jut a kis ékszerdobozban!) - és talán még a dunaújvárosi arénát is befejezik...

A másik dolgot pedig a cikk vége ihlette: "Mikor lefújták a meccset, előresétáltam az első sorba, és felnéztem a tribünre. Orbán felállt, a többiek pedig figyelték, mikor tapsol. Akkor aztán ők is tapsoltak. Azokat a félszeg sandításokat jó lenne elfelejteni. Közben lassan kiürült a lelátó, a győztes újpestiek utolsó játékosai sétáltak be az öltözőbe. A végén már csak Orbán állt ott, valaki beszélt a fülébe, de ő csak az üres pályát figyelte, és tapsolt. Ő, az utolsó néző."

Egyszerűen nem tehetek róla, ha két, szintén nemrég olvasott írás jutott eszembe.

'Rákosi elvtárs 60. születésnapján egész népünk meg van győződve arról, hogy Rákosi elvtárs vezetésével hazánk végre a helyes útra tért. Arra az útra, amely nem más népek elnyomása és leigázása felé mutat, hanem amely a szabad, és a szabadságukért s a békéért és demokráciáért küzdő népekkel együttműködve hivatott biztosítani hazánk további felemelkedését, még fényesebbé, még dicsőbbé tenni a világban a magyar nevet! Ez az út, amelyen Rákosi elvtárs vezet bennünket – Sztálin útja! Gerő Ernő ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Rákosi Mátyást 60. születésnapján. ... Rákosi és társai a hatalmi pozíciók birtokában, személyéhez kapcsolva kialakították a bölcs vezető, a legjobb apa, népünk bölcs vezére, az ország tanítója, minden magyar dolgozó édesapja kultuszát. Képét Lenin és Sztálin arcképe közé függesztették, igaz, azoknál néhány centiméterrel lejjebb. A fényképeken és filmeken főként munkás és parasztemberek körében jelenítették meg, esetleg búzaföldön vagy kenyeret szelve.


Nyilvános szerepléseit gondosan megtervezte, beszédeinek nyelvezete egyszerű, közérthető volt, bár mondandója élénkítésére szívesen használt népi szólásokat, közmondásokat. Jelszavakat, a pártpropagandában később ezerszer idézett képes kifejezéseket ő maga is alkotott, például Tiéd az ország, magadnak építed!, A mi országunk nem rés, hanem erős bástya a béke frontján." (forrás)

"Míg várakoztunk a kormányfőre, a képviselőnkkel együtt léptünk be a miniszterelnöki fogadó szalonba, ahol megvendégeltek minket finom süteménnyel, pogácsával, üdítővel, kávéval, teával. Országunk első számú vezetője, Orbán Viktor jókedvűen érkezett és üdvözölte a csoportot. Nagyon kedves volt, csoportunkból több embert személyesen is ismert. Örömmel fogadta az ajándékot, amelyet átadtunk neki. Mi is izgatottak voltunk, nem mindennapi helyzet ez. Ő nem spórol az idővel, bemutatja a munkaterét, figyel ránk és válaszol kérdéseinkre. Derűs, bizakodó, de minden mondata megfontolt. Gyorsan elröpül az egy óra, közös fotók készülnek.


Búcsúzáskor mindenkivel kezet fog, sietnie kell vissza az ülésterembe. Ezek után a csoportunkat is bevezették az ülésterem felső karzatára, ahonnan „élőben” láthattuk, hallhattuk a parlamenti felszólalásokat és a miniszterelnök úr válaszát. Jó érzéssel távoztunk a „Tisztelt Házból”, ezt az élményt soha nem felejtjük el, örökre szívünkbe zártuk." (forrás)

Déjà vu.

2013. július 24., szerda

Nem mi ettük/esszük meg az aranytojást tojó tyúkot - avagy a pedagógusok béremeléséről

          "Ötvenöt évem elszelelt
           s még havi kétszáz sose telt.
           Az ám,
           Hazám!"
Bizony, napszámosként eddig nekem sem jutott ennyi még, pedig "Havi kétszáz pengő fixszel/ma egy ember könnyen viccel."
Viccelődésre azonban már csak azért sincs kedvem, mert az idén már legalább ötször emelték a bérünket - legalábbis a kormányzati kommunikációban, amelyet aztán a média simán átvett. Úgy hogy az emberek szemében sikerült megint vörös posztónak feltüntetni bennünket.
Ma dönt a kormány a szeptemberi pedagógus béremelésről, nagyon kíváncsi vagyok, mire jutnak. Az Átlátszó birtokába került kormány-előterjesztés alapján megpróbáltam számolgatni egy kicsit, hogy lássam, mire számíthatok - és hát igen kiábrándító a kép, elsőre nem is hittem. Aztán megnéztem, hogy alakul feleségem fizetése, s ott legalább látszik valami - bár javulásnak azt sem nevezném.
A számolgatás eredményét az alábbi képen láthatjátok, nagyon nem is szeretném kommentálni. A megértést elősegítendő néhány fontos információt közölnék veletek:
  • 1982-ben matematika-fizika szakon végeztem a JATE-n (a fizikát hiányszaknak minősítettem, ha nem lesz az nálunk, akkor ennyivel is kevesebb lesz az új bérem);
  • 1988-ban az ELTE-n elvégeztem a filozófia szakot is;
  • 1999-ben a BME-n közoktatási vezető szakot is abszolváltam, amely jelenleg pedagógus szakvizsgával egyenértékű;
  • szerepelek az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékben, matematikából emelt szinten is;
  • 2012-ben az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjétől Arany Katedra Emlékérem kitüntetést kaptam;
  • kilenc évig igazgatóhelyettes, hat évig igazgató voltam iskolámban. Jelenleg osztályfőnök vagyok, ezért kötelező óráim száma 21, így a tervezett, az új bérben lévő 26 tanítási óra miatt eddig 26-21=5 túlórám volt hetente (ebben a tanévben ez pont így is volt), amely díját ezután nem kapom meg.
  • az új béreket az előterjesztésben szereplő 60%-os emeléssel számoltam, a konkrét számokat Thaisz Miklós fideszes politikai tanácsadó PowerPoint prezentációjából vettem - ő egyike a kormány-előterjesztés megalkotóinak is;
  • szeptember 1-től minden napszámos automatikusan a Pedagógus I. besorolásba kerül a jogszabály szerint, nekem lehetőségem lesz 2014. január 1-től átkerülni a Pedagógus II.-be (erről később);
  • az új bérben a pótlékok összege tól-ig között mozoghat a munkáltató (nem az igazgató, hanem a KLIK vezetője) döntésétől függően, kiszámoltam mind a kettőt, de szerintem pénzhiány miatt az alsó értékek lesznek beállítva;
  • a jövő évi minimálbér összegének 102 eFt-ot vettem, lévén választások lesznek...
  • 2002-ben kaptuk ama bizonyos 50%-os béremelést, kompenzálandó az elmaradást - a fennmaradó részt pedig az infláció hat év alatt fel is emésztette. Ez után 2008-ban volt a következő, nagyjából az előző évi inflációval megegyező mértékű emelés, azóta semmi. És 2009 óta óta megszűnt nálunk az ún. kafetéria is. Érdemes még elolvasni ez ügyben a Petróczi Gábor igazgató, tanügy-igazgatási szakértő honlapján lévő elemzést is, amely szerint a KSH adatai alapján a napszámosok bére, a 2008. január 1-jén életbe lépett bértábla a hat év alatt bekövetkezett infláció miatt 31,2%-ot veszített értékéből.
Végül a jogszabálytervezet szövegéből idézek:
"34. § (2) A pedagógus szakvizsgával, és tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus kérheti ideiglenesen a Pedagógus II. fokozatba való besorolását 2014. január 1-jével. A besorolás további feltétele, hogy 2013. november 30-ig feltöltse portfólióját a miniszter által kijelölt az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. A portfólió elemeit a 2. melléklet határozza meg. Amennyiben a portfólió tartalmazza a 2. mellékletben meghatározottakat, a Pedagógus II. fokozatba történő besorolása nem tagadható meg. Az eljárást az OH szervezi.
(3) A 2014. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus legkésőbb 2018. december 31-ig a 3. § szerinti minősítési eljárásban vesz részt.
(4) A miniszter a pedagógus-előmeneteli rendszer országos bevezetése érdekében felhívást tesz közzé a Mesterpedagógus fokozatba történő besorolás céljából.
(5) A (4) bekezdés szerinti pályázaton az a pedagógus vehet részt, aki
a) rendelkezik legalább tizenöt év szakmai gyakorlattal és pedagógus szakvizsgával,
b) szerepel az Országos szakértői névjegyzéken vagy az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzéken vagy a szaktanácsadói névjegyzéken,
c) vállalja, hogy részt vesz az OH által szervezett szakértői vagy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által szervezett szaktanácsadói továbbképzésen,
d) vállalja, hogy külön díjazás nélkül, a központi költségvetés által biztosított költségtérítés terhére a 4. § (5), (7)-(8) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával részt vesz a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában.
(6) A (4) bekezdés szerinti felhívás alapján Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus besorolása azonnali hatállyal visszavonható, amennyiben nem tesz eleget a (5) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott feladatoknak. A besorolás visszavonását követően a pedagógust a Pedagógus II. fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell besorolni. A (4) bekezdés alapján lebonyolítandó pályázati eljárást az OH szervezi."
Emiatt a 2014. január 1-et követő fizetésem annak alapján számoltam ki, hogy még az idén kérni fogom a Pedagógus II.-be történő besorolásom, mivel rendelkezem a szükséges feltételekkel (bár a jogszabályalkotó sietségében/kapkodásában/ figyelmetlenségében a 2. számú mellékletből "kifelejtette" - vagy nincs is még kész! - a portfólió elemeinek felsorolását...). Aztán pedig a Mesterfokozatot is - ha közzéteszik a felhívást, de ez még nagyon a jövő zenéje...
Szóval akkor a medve (az összegek természetesen bruttóban értendők):
Mint az a számításból elég egyértelmű, a fizetésemelkedésem az idei négy hónapra -11,4%, januártól (pozitívan gondolkodva, pedagógus II.!) -0,5%, ugyanezek az értékek nejemnél, akinek nincs szakvizsgája, "csak" egyeteme +12,2%, illetve - a januári soros ugrása miatt is - +20,2%.
Hát ez valóban átlagban 34%-os béremelés szeptember 1-től, ugye, kedves Balogh Zoltán miniszter úr...
És akkor fogjuk be pörös szánkat a következő néhány évre. Az ám, Hazám!

2013. július 3., szerda

Nem akarunk olyan Magyarországot...

Tegnap volt szerencsénk nézni a tévében az Európai Parlament ülését - ha jól számoltam, akkor hat csatorna is egyenesben adta. Nagyon tanulságos volt látni a Tavares-jelentés vitáját.
Rögtön el is kezdtem szidni magam, hogy miért is jártam huszonkét évig iskolába, hogy miért voltak olyan jó tanáraim, akik megtanítottak olvasni (még a sorok közt is!), hogy megtanítottak gondolkodni, szöveget elemezni, hogy ne tiszteljem feltétlenül a tekintélyt, azokat, akik hordóra állnak - hogy szeressem Descartes-ot, Voltaire-t és Rousseau-t, hogy "Sapere aude! (Horatius Epistola I., 20. 40.)" - "Merj gondolkodni!".
Különben észre sem veszem, hogy alábbi szövegben milyen önellentmondás feszül az első és a harmadik (és negyedik) mondat között:
"Nem akarunk olyan Európát, ahol a kétharmados többségben kifejeződő egységet elítélik, ahelyett hogy tisztelnék. Nem akarunk olyan Európát, ahol gyámság alá helyeznek, a szabadságot korlátozzák és nem kiteljesítik. Nem akarunk olyan Európát, ahol a nagyobb visszaél az erejével, és a többség visszaél a hatalmával. Nem akarunk olyan Európát, ahol kettős mércét használnak, ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat." (Orbán Viktor miniszterelnök, Strasbourg, 2013. július 2.)


Aki tud olvasni, annak nem kell magyarázni - a többiekre pedig Miniszterelnök Úr számít...
Hogy a régi latin mondást kicsit kiforgassam. Quod licet bovi, non licet Iovi! (Amit szabad az ökörnek, nem szabad Jupiternek!)
Még nem tudhatom, délután hogy fognak szavazni Strasbourgban, de egyetértve Orbán Viktorral, nekem sincsenek kétségeim - csak nem az ő szimpla hazugsága (baloldali-liberális többség) miatt:

(Ha jól számolom, akkor a szocik-liberálisok-zöldek-egyesült baloldal összesen 366 főből áll. Az nálam kevesebb, mint a 755 fele...)
Ha tegnap én szólhattam volna Strasbourgban, biztos ezt mondom:
"Nem akarunk olyan Magyarországot, ahol gyámság alá helyeznek, a szabadságot korlátozzák és nem kiteljesítik. Nem akarunk olyan Magyarországot, ahol a nagyobb visszaél az erejével, és a többség visszaél a hatalmával. Nem akarunk olyan Magyarországot, ahol kettős mércét használnak, ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat."

2013. június 26., szerda

Csak dúdolom azt, hogy jó jó jó jó jó jó, de jó nekem...

De még milyen jó!







2013. július 3.: Szóltak, hogy néhány dolog kimaradt... (Mentségemre szóljon, hogy ezek mind tavalyiak.)