Érettségi 2020 – a szerdai kormánydöntés elé

Nagyon nem szeretnék most a kormány helyében lenni – a jelen helyzetben jó döntést lehetetlen hozni, választani csak rossz és még rosszabb között lehet, de a lehetséges sok rossz döntés közül ki kell(ene) választani a legkevésbé rosszat, és minél előbb.

Teljes érettségit nyilván lehetetlen megtartani, ezért három lehetőség adott:

• érettségi jegyek a középiskolás osztályzatok alapján;
• csak írásbeli vizsga, illetve
• csak szóbeli vizsga.

Magam 38 éve tanítok, 36 éve érettségiztetek is. Nem számoltam össze, de szerintem több mint 50 közép- és emelt szintű érettségi vizsgán vettem részt, ebből több mint tízen elnökként (nappalisoknál, estiseknél és levelezőknél is) és legalább harmincon igazgatóként vagy megbízottjaként, illetve vizsgáztató tanárként. Így bőven volt alkalmam belelátni saját kollégáim szóbeliztetésébe (és vezetőként négyéves munkájába, követelményeibe, osztályozási szokásaiba), illetve más iskolák gyakorlatába. Többször voltam emelt szintű vizsgabizottság elnöke és tagja is, ami még szélesebb tájékozódási lehetőséget nyújtott (a másik két tag által adott pontok összehasonlítása a sajátommal, más tanárok kérdezési kultúrája, hozzáállása a vizsgázókhoz).

Fentiek alapján úgy vélem, a következőkben leírtak jól fedik a valóságot – kérem, kollégáim is őszintén nézzenek magukba!

• A középiskolás osztályzatok – mivel nem országos sztenderd alapján születnek – jelentősen eltérnek nem csak az egyes iskolák között (neveket nem akarok írni), de (sajnos) egy intézményen belül is – tehát teljesen szubjektívnek tekinthetők. Ebben a véleményemben csak megerősített az a néhány szóbeli felvételi vizsga, amelyen a Dunaújvárosi Főiskolán vettem részt – komolyan sokáig furdalt a lelkiismeret, hogy én hármas-négyest adtam a gyerekeimnek, miközben a város más középiskoláiból, sokkal kevesebb tudással ötössel jöttek felvételizni.  Ráadásul Angliától vagy Romániától eltérően mi ötfokozatú (valójában négy!) skálát használunk, amely sokkal szűkebb a jelenleg szükségesnél.
• Az írásbeli vizsga nagy előnye, hogy ugyanazt írja mindenki, és ugyanolyan kulcs szerint is javítjuk, továbbá igyekszik átfogni a teljes középiskolás anyagot. Emiatt tekintjük ezt objektívnek, nem véletlen, hogy az írásbeli-szóbeli arány a 90-60 és a 115-35 között alakul, tárgyaktól függően. Tegyük hozzá azonban azt is, hogy például matematikából jóval több a 25-26 pontos dolgozat, mint a 23-24 pontos, vagy a 60-61 pontos az 58-59 pontosnál. Ez az Oktatási Hivatal adataiból pontosan kiderül. Tehát még ide is igyekszünk maximális jóindulatot becsempészni...
• A szóbeli vizsga első nagy hátránya nálam az, hogy egyetlen témát ölel csak fel, így nem ad valós képet a vizsgázó tudásáról, már csak azért sem, mert nincs olyan tételsor, amelynek minden tételét egyformán tudnánk. Több mint 150 saját letett vizsga után nyugodtan ki merem jelenti, hogy a szóbeli vizsga eredménye 40% tudás, 40% szerencse és 20% a vizsgáztató kedve, hangulata, hozzáállása. Ugye, kedves kollégák, ti is úgy készültök a szóbelire, hogy fel van írva a vizsgázó írásbelin elért pontszáma, és kiszámoljátok, hogy a sikeres vizsgához hány pontot kell szereznie a szóbelin (a ketteshez vagy a jeleshez, mindegy)? És igyekeztek is ezt a pontszámot megadni? Kétségtelen, ez különösen az esti és levelező képzésben résztvevőknek nagy előny, de a gyengébb nappalisokat is így segítjük, ha már engedtük nekik befejezni a középiskola négy évét.

Végül még egy – nem kevésbé fontos – szempontról: a felsőoktatási felvételiről. Nem hozhatjuk abba a helyzetbe most végzős felvételiző diákjainkat (körülbelül 50 ezer főről van szó!), hogy az egyetemek ne tudjanak objektíven rangsorolni köztük, és ne azok kerüljenek be, akik azt a leginkább megérdemlik – de legalább törekedni kellene ennek megvalósítására.

Olvasva a kollégák különböző fórumokon kifejtett véleményét, ismerve a diákok online petíciójának tartalmát én a következő utat látnám célravezetőnek:

• Csak írásbeli vizsgákat tartsunk a nyilván már elkészült feladatlapok felhasználásával, ennek százaléka adná a vizsgaszázalékot – de nem íratnám meg mindenkivel minden dolgozatát, csak azokat, amelyek az egyetemi felvételijükhöz szükségesek. Tehát ha valaki például a BME-re jelentkezik mérnökinformatikusnak, és a (közép) matematikát és az (emelt) informatikát választotta felvételi tárgynak, akkor ezt a kettőt, a többi három tárgyból a középiskolai eredményei (mind a négy év) átlagát kapná, azt a megfelelő módon százalékra átszámítva és abból érdemjegyet képezve. A reális összehasonlíthatóság végett a felvételihez mindenképpen megkövetelném az írásbeli vizsga tényleges letételét (és az azon elért jegy és százalék beírását az érettségi bizonyítványba), akkor is, ha a hozott pontok (a középiskolás jegyek és az érettségi százaléka) duplázásával szeretne bejutni a felsőoktatásba. A diákok petíciójával ellentétben én a 12.-es év végi jegyeket számítanám be a féléviek helyett, szerintem azok az online számonkérések miatt még jobbak is lesznek a félévi tájékoztatóban szereplőknél...
• Ez természetesen hátrányos azokra nézve, akik általában szóban jobban teljesítenek, de ők eddig is hátrányban voltak, ha nem is ekkora mértékben – de valahogy dönteni kell. Megítélésem szerint ők vannak kevesebben, továbbá az iskolai számonkérések döntő része is írásban történt. A részképesség-zavarokkal küzdőknek eddig is könnyítések voltak beiktatva a vizsgájukba, ezeket most is meg kell adni nekik, és akiknek pedig teljes mentesítésük van az írásbeli alól, azokat kellene csak szóban vizsgáztatni, ha valamilyen csoda folytán ezt választották volna felvételi tárgynak...
• Aki nem szeretne az idén felvételizni, az akár mind az öt tantárgy érdemjegyét a középiskolai eredményei alapján kaphatná. Erről a vizsgázóknak kellene nyilatkozniuk, ez időben még online is megoldható, akár a Krétán keresztül. Ez megoldaná azt a problémát, hogy az írásbelin várhatóan gyengébben szereplő vizsgázóknak (ideértve azon estis vagy levelezős diákokat is, akiknek csak a bizonyítvány megléte a fontos, például a jelenlegi munkájuk további ellátásához) ne kelljen a szóbeli javítási lehetőségre apellálniuk.
• Az írásbelik idejét legalább egy héttel (vagy amennyi szükséges) el kell tolni, ennek nincs akadálya, lévén szóbeli vizsgák nem lesznek. Ennyi idő nyilván elég arra, hogy a vizsgákat ily módon meg lehessen szervezni (tantermek, felügyelő tanárok stb., ebbe az általános iskolák is bevonhatók).
• Az előrehozott érettségik elhalasztásával egyetértek, de a szintemelőket és az ismétlőket megtartanám, lévén azokra valószínűleg a felvételi miatt van szüksége a jelentkezőknek.

Röviden ennyit, én ezt az utat látom a legkevésbé rossznak és a leginkább járhatónak.

2020 nagyszombatján