2018. augusztus 5., vasárnap

C'est la vie

Ezt is megértük.
Lassan semmi nincs, amit olvashatnék/hallgathatnék/nézhetnék - várok a csodára.
Eszembe jutnak gyermek- és ifjúkorom emlékei, amikor rádiónkon még módomban volt az újvidéki és szabadkai adókat hallgatni (from Szkopál Béla), a Radio Luxembourgot - és ne felejtsük el a Szabad Európa Rádió adásait sem!
Előbbieket középhullámon, utóbbit rövidhullámon tudtam fogni. Az RH hullámhossz már sehol sem elérhető, és a SZER is megszűnt - talán újra kellene indítani, mint Romániában és Bulgáriában.
Annak idején elsősorban a zene miatt hallgattam ezen adókat, és a hírek voltak másodlagosak, ma ez pont fordítva lenne.
"Mindig új és mindig rendes, ez a kedves hatvanperces, Hangrázda" - a mai napig nem tudom elfelejteni ezt a konfot, ahogy a Futótűzét sem...
Itt hallottam először a Rolling Stones, a Led Zeppelin, a Deep Purple (és sok más, nálunk egyáltalán nem játszott együttes) számait, és persze fel is vettem azokat szalagos Tesla magnómon, hogy aztán a haverokkal együtt tomboljunk rájuk.
És persze Cseke László Tinédzserpartija is kihagyhatatlan volt...
Ma viszont már egészen más lett a helyzet: Népszabadság - Magyar Nemzet - Hírtv; csak néhány a bezárt médiák közül. A Népszavát sohasem olvastam, marad az Index és a HVG (ez utóbbinak kezdetektől előfizetője vagyok).
És most várom, hogy újrainduljon a SZER adása - Magyarországon is.
Bár bízom benne, hogy interneten is elérhető lesz, de arra is gondolok, hogy Ártunk és Ormányunk még képes lesz blokkolni ezt is.
De az RH-t nem fogja tudni - ahogy Kádáréknak sem sikerült!😋
Édesapámék annak idején kidobták régi rádiójukat, de nejem nagymamájától sikerült megmentenem vevőjüket. Igaz, egy darabig csak szobadísz volt (sokáig az igazgatóhelyettesi irodában), de egy barátom sok éve megjavította, és így ma is  MŰKÖDIK (RH-N IS) (az előbb próbáltam ki!)! 😊



Egy ideje otthon sokat beszélgetünk arról, hogyan tovább, milyen út áll előttünk, mit tehetünk. És nem én vagyok a pesszimista - sokkal inkább nejem az, aki nem tud/akar várni éveket. Pedig nincs más lehetőség előttünk. 😒
Megtanultam Édesapámtól, hogy ha nem tudsz tenni, akkor várni kell. Ő húsz évet bírt ki Horthy alatt, majdnem tízet Rákosi alatt, s több mint harmincat Kádár regnálása idején. De lett gyermeke (én), láthatta és simogathatta első unokáját - és talán boldogan halt meg.
Én ma abban bízom, hogy még megélem azt, hogy bukjon a jelenlegi rendszer - ha lehet, vér nélkül. Mert nagyon nem szeretném, ha ennek is úgy lenne vége, mint az első kettőnek. Féltem Magyarországot.
És mielőtt valaki azt hinné, kétségbe vagyok esve, üzenem:


2018. április 9., hétfő

Április 8-a után


„Úúúgy sajnállak benneteket, nekem jó napom van!” – írta Facebook-oldalamra egy kolléganőm (fideszes) férje ma hajnalban. Pedig ha tudná, hogy nekem is, annak ellenére, hogy „vesztettünk”!

Ugyanis lehet, hogy a Fidesznek országosan meglett a kétharmad, de mi, itt Dunaújvárosban, elértük a célunk – nálunk bukott az egyéni jelöltjük.

Mi, itt, megtettük, amit megkövetelt a haza – de leginkább a magunk lelkiismerete, így nyugodtan térhettünk aludni.

Felébredve úgy döntöttem, kicsit megvizsgálom, mi is történt a Fejér 4. számú körzetben.

Vettem a fáradságot, és (nem kis munkával!) összeszedtem az adatokat a www.valasztas.hu oldalról (98,75%-os feldolgozásnál, még hiányzik a Dunaújváros 021-es szavazókör eredménye, ide számítják majd be az átjelentkezetteket és a külképviseleteken szavazókat).
Ezt nem ecsetelném bővebben, legyen elég annyi, hogy az interneten lévő táblázatok számai előtt és után is van egy-egy szóköz – én meg nem vagyok programozó, hogy ezt olyan könnyen le tudjam szűrni… Meg amúgy is ma tanítottam a 11.-es matek fakosoknak a Csebisev-egyenlőtlenséget és a nagy számok törvényét valószínűség-számításból. :-)

Ízelítőnek néhány táblázat és grafikon képe (ennyivel segítek a pártoknak), az Excelt nem adom!

Először az egyéni eredmények részletesen:



Aztán a listás szavazatok:
 

De érdemes egy kicsit az adatok mögé is nézni. Kezdjük az „esélyes” egyéni jelöltekkel, településenként.




Aztán a listás szavazatok (az öt, a bejutási határt elért párt esetében), szintén településenként.






Van egy sanda gyanúm, hogy mely települések lesznek mostohagyerekek a következő években...
Nálunk a listás szavazatok %-ban (zárójelben az országos eredmény):

Fidesz: 41,08 (49,23),

Jobbik: 29,06 (19,47),

MSZP-P: 10,92 (12,34),

DK: 7,41 (5,58),

LMP: 5,91 (6,93).


És még érdekesebb az, hogy hogyan alakultak az egyéni szavazatok a listásokhoz képest (a megegyezés miatt itt összeadtam a DK és az MSZP-P szavazatait):
 
Párt
Lista
Egyéni
Egyéni – lista
Fidesz
18337
17914
–423
Jobbik
12969
19273
+6304
DK + MSZP-P
8182
4515
–3667
LMP
2636
1516
–1120


A számok magukért beszélnek, még a kis pártok szavazói is Pintér Tamást választhatták, míg a Fideszre szavazók közül sem mindenki jelölte meg dr. Galambos Dénest (a hiányzó körzetben összesen 324-en szavaztak).

Ennyit a taktikai szavazásról, az összefogásról, meg annak a hiányáról.
Az okok feltárása igen messzire vezetne, ebbe most nem is mennék bele, bár van véleményem (elég lesújtó, mindhárom oldal felé).
De ez legyen már az elemzők dolga.